A Központi-Hargita második legmagasabb csúcsa.

A Hargita újharmadkori-negyedkor eleji vulkáni hegylánc, melynek mai formája kb. 500 ezer éve alakult ki, amikor a tűzhányók működése megszűnt. Bár félmillió év alatt a természeti tényezők sokat csiszoltak rajta, még most is felismerhetőek a hajdani vulkáni kráterek.

 

rakosi hargita 2

A Hargita télen. Fotó: Fucskár Ágnes

 

Bővebben...

 

Egy igazán hideg város.  

Gyergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb városa, az egykori Gyergyószék központja.

A település nevének eredetét illetően nincs egyetértés, a név utótagját Szent Miklóstól kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. A Gyergyói-medence és azon belül Gyergyószentmiklós Erdély egyik leghidegebb éghajlatú városa, évente átlagosan több mint 160 fagyos nappal és nemritkán

-30 Co-nál is hidegebb hőmérséklettel.

 

gyergyo 1

Gyergyószentmiklós télen. Fotó: Fucskár József Attila

 

Bővebben...

 

Egy falu, ahol fennmaradt a regölés.

Kénos, falu Hargita megyében Székelyudvarhelytől 12 km-re a Nagy-Homoród völgyében. Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik, lakóinak száma jelenleg kb. 150 fő.

 

kenos 1

 Kénos falu látképe. Fotó: Csedő Attila

 

Bővebben...

 

A szőke Nyárád völgye. 

A Nyárád a Maros egyik mellékfolyója, mely a Görgényi-havasokból, 1239 méter magasból ered. A folyó Nyárádtőnél torkollik a Marosba, teljes hossza 89 km. Áradáskor nagy mennyiségű hordalékot hoz a folyó, ezért (a sárgás szín miatt) kapta a „szőke Nyárád” elnevezést. Nevét a partjain növő nyárfákról kapta, székelyek lakta vidék.

 

nyaradmente 2

Őszi hangulat a szőke Nyárád-völgyében 

 

Bővebben...

 

Egy varázslatos tájegység.

Várromok, égi érő sziklák és fenyvesek, elhagyott vas- és aranybányák és számtalan titok őrzője az erdélyi Torockó. Az 1128 méter magas Székelykő lábánál elterülő, hajdan Aranyosszékhez tartozó bányavároska már a 13. században ismert. Nevét a tarack, azaz vassalak szóból eredeztetik a helybéliek.

 

torocko 2

Torockó a Székelykővel

 

Bővebben...

 

Marosvásárhely legrégibb monumentális épülete

Marosvásárhely legrégebbi monumentális épülete több mint egy fél évezrede tekint le a Várdombról  Székelyföld legnagyobb városára. A templom építésének kezdete a 13-ik századig nyúlik vissza,

amikor még városunk neve Székelyvásárhely, latinosan Novum Forum Sicolorum volt.

A város mai nevét, – Marosvásárhely – szabad királyi rangját és címerét 1616 április 29-én adta át Bethlen Gábor erdélyi fejedelem a város főbírájának, Borsos Tamásnak.

 

vartemplom 2

Marosvásárhelyi vártemplom. Fotó: Rozsnyai Hunor

 

Bővebben...

 

Gerinctúra a Központi-Hargitán

A székelyek „szent hegyének” nevezett Hargita nem tartozik a bakancsos nyári túrák leglátogatottabb célpontjai közé, mégis egy közepes nehézségű nyári túraként merem ajánlani.
Túránkra Hargita-fürdőről indulunk el. Az Úz Bence menedék háznál találjuk meg a Hargita gerincén végigvezető kék sáv turistajelzést, valamint a Bagoly-kőre vezető kék háromszög jelzést.

 

Hargita 1

Hargita, a székelyek szent hegye, fotó: Kurucz Kálmán

 

Bővebben...

 

Elhelyezkedése

Székelyvarság Hargita megye legnagyobb kiterjedésű jellegzetes magyar hegyi szórványtelepülése a Görgényi hegység déli nyúlványán 830-1200 m-ig terjedő tengerszint feletti magasságon fekszik. A hatalmas területen fekvő községet északon Gyergyóalfalú és Gyergyócsomafalva, keleten Gyergyóújfalu és Zetelaka, délen Oroszhegy és Farkaslaka, míg nyugaton Korond és Parajd határolja.

 

székelyvarság légi

 Hegyvidéki tanyavilág

 

Bővebben...

 

A felszín alatti sóbányászat és gyógykezelés rövid története

Parajdon a földalatti sóbányászat 1762-ben kezdődött, ekkor nyitották meg a Sóhát délnyugati felében, Johann Frendl osztrák bányamérnök vezetésével, a József-bányát. A névadás valószínűleg II. József 1784. évi parajdi látogatásának következménye volt. A József-bánya harang alakú terméből két oldalkamrát nyitottak, a Károly- és Ferdinánd-bányákat, melyeknek szintén csúcsíves alakjuk volt.

 

parajd

A parajdi sóbánya látogatható szintje

 

Bővebben...

 

Erdővidéki túraajánló

Erdővidék északi részén, a Rika-hegység és a Hargita vulkáni plató határán található Székelyföld egyik legjelentősebb és leglátványosabb karsztvidéke a Vargyas-szoros.

 

szurdokA Vargyas-szoros

 

Bővebben...

 

Erdély legnagyobb vulkanikus hegysége.

A Kelemen-havasok Erdély legnagyobb vulkanikus hegysége. Területe közel 2000 km², felszíne nagyrészt végeláthatatlan erdőkkel borított, legelőket csak a magasabb hegyhátakon láthatunk. Öt kétezer méter feletti csúcsa van, legmagasabb, a Nagy-Köves csúcs 2100 méter.

 

kelemen havasok főgerince az istenszékéről

Kelemen-havasok főgerince az Istenszékéről fényképezve

 

Bővebben...