Erdély legnagyobb vulkanikus hegysége

A Kelemen-havasok Erdély legnagyobb vulkanikus hegysége. Területe közel 2000 km², felszíne nagyrészt végeláthatatlan erdőkkel borított, legelőket csak a magasabb hegyhátakon láthatunk. Öt kétezer méter feletti csúcsa van, legmagasabb, a Nagy-Köves csúcs 2100 méter.

 

kelemen havasok főgerince az istenszékéről

Kelemen-havasok főgerince az Istenszékéről fényképezve

 

De itt található Székelyföld legmagasabb hegycsúcsa is, a 2021m magas Rekettyés-tető, mely Hargita-, Maros- és Suceava-megyék hármas határán fekszik. A Kelemen-havasok csúcsrégiójában, 1990-ben Nemzeti Parkot létesítettek, mely 24 041 hektáron fekszik, s a védett növény- és állatvilágon kívül rendkívül érdekes sziklaalakzatokat foglal magába. A legtöbb látogatót ezek a bizarr formájú, természet alkotta sziklák vonzzák a Kelemen-havasokba.  A 12 apostol, a Veres-kő, a Lukács-sziklacsoport, Tamó sziklavára, Tiha sziklavilága hosszú, fárasztó túraútvonalakon közelíthető meg – de aki felkeresi a természet ezen csodáit, nem bánja meg. A Nemzeti Park közepén, csúnya, sárgás-vöröses sebként éktelenkedik egy 1990-ben felhagyott külszíni fejtésű hatalmas kénbánya, melyet az 1970-es években nyitottak meg, s közel 20 év alatt legyalulták, elhordták a Kelemen nagy kalderája közepén parazita kúpként kiemelkedő Román Negoj hegycsúcsot. Szintén természetvédelmi területté nyilvánították a hegység déli részét,a festői Maros-völgyét. A lenyűgöző sziklaszoros látványa mellett az itt található rönklenyomat-barlangok érdemelnek említést. Ezek Európában egyedülálló jelenségként jöttek létre oly módon, hogy a láva és vulkáni hamu által eltemetett ősi fatörzsek anyaga elmállott, szétporladt, és helyükben cső alakú üreges lenyomat maradt. Ilyen barlangokat az Andrenyásza-telep, Ratosnya, Szalárd-telep, Nyágra és Mesterháza felett találhatunk.

 

Istenszéke

A hegység egyik legismertebb és leginkább látogatott területe az Istenszéke, a Kelemen-havasok legnyugatibb része. Csak 1381 m magas, de jellegzetes alakjával már messziről felismerhető.

A Maros mentén felfelé utazó már Szászrégen alatt megpillantja a távolban az erdők fölé emelkedő, andezit bástyákkal körülvett havasi tisztást. Óriási székre hasonlít, nevét is onnan kapta.

 

istenszéke háttérben a kelemen havasok főgerince

Istenszéke - Keleti kilátó, háttérben a Kelemen-havasok főgerince

 

A hiedelem szerint e hely ősi, pogány áldozóhely volt. Ma is valamilyen titokzatos, rituális hangulat lengi be a tájat. Wass Albert nagyszerű regényében, A Funtineli boszorkányban így ír róla:

 

„Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé”.
 
 Wass Albert, aki a Kelemen-havasok megszállott szerelmese volt, olyan szemléletesen, olyan szépen írt erről a vidékről, az itt élő egyszerű pásztorokról, erdőlő munkásokról, vadászatokról,hogy az olvasó alig várja, hogy személyesen is megismerkedjen ezzel a varázslatos tájjal.

 

istenszeke

 Istenszéke - Nyugati kilátó

 

Az Istenszékére legkönnyebben Dédabisztráról jutunk fel. A falu felső végét jelölő táblánál kezdődik a kék sávval jelzett turistaút, 500 m tengerszint feletti magasságban. Szekérúton indulunk el,s néhány házat magunk mögött hagyva kaszálók közt kapaszkodunk felfelé. Átkelünk egy kis patakon, aztán meredek sziklás hegyoldalon kapaszkodunk fel a Galonya- és Bisztra-patakok vízválasztó gerincére. Mielőtt az ösvényünk bevezetne az erdőbe, szép kilátás nyílik az alattunk kanyargó Maros völgyére.

 

maros volgye szalardnal

A Maros-völgye Szalárdnál, a Szerecsen sziklákról fotózva 

 

Hosszú, erdei út következik, csodálatos öreg fákkal. Egyik-másik bükk törzsátmérője a 2 métert is meghaladja. Nemsokára a Medvés-tisztásra (Urszu) érkezünk. Ez volt a funtineli boszorkány életének egyik színtere. A sejtelmes, öreg erdőben szinte meg sem lepődnénk, ha szembetalálnánk magunkat a gombát gyűjtögető Nucával. Az ösvény egyre meredekebben kapaszkodik felfelé, aztán az eddigi lombhullató erdőt sűrű fenyves váltja fel. Itt már sziklás ösvényen kapaszkodunk ki, és sziklabástyák által őrzött kőlépcsős kapun lépünk be az Istenszéke „szentélyébe”. Itt véget ér az eddigi sűrű erdő, ritkás erdővel, borókással borított lapos fennsíkra érkezünk. Az 1381 m magas tető majdnem teljesen lapos. Van itt egy csodaszámba menő, sziklából előtörő, bővizű forrás is, melyről azt tartják, hogy aki iszik belőle, annak teljesül az akkor megfogant kívánsága. De legalább még egyszer ide vissza fog térni!

 

A tető keleti és nyugati peremén található az a két sziklaletörés,ahonnan pazar kilátás tárul elénk a Maros völgyére, a Görgényi havasokra, valamint a Kelemen-havasok főgerincére. A sziklaszirtről letekintve a vad, fenséges látvány félelemmel, borzongással vegyített csodálattal vesz hatalmába.

Itt még szinte érintetlen a természet. Ameddig a szem ellát, erdőrengetegek sötétlenek.

 

Szöveg: Kovács-Kendi Lehel

Megjelent a  Székelyföldi Régió Magazin 2011. áprilisi számában.

Képek: Kalabér Vendégház (kalaber.ro)