Ősi település a Küküllő völgyében

Zetelaka népes székely község a havasok és havasi erdők rengeteg birodalmának határában, a Hargita hegység lábánál, a Nagy-Küküllő völgyében. Udvarhelytől 11, Gyergyószentmiklóstól 52 km-re fekszik.

A szűk völgyben hosszan elnyúló falutest tengerszint feletti magassága 550-575 méter. A községet keletről a Láz- és Somos-tető vulkáni fennsíkja határolja, nyugaton a Nagy-Küküllő és a Bosnyák-patak vízválasztóját hordozó dombsor húzódik a Szentkirályi-hegy, Hosszúmező, Padsarok és Aklosdomb magaslatokkal. A községhez tartozik öt kis falucska: Zeteváralja, Deság, Ivó, Küküllőmező és Sikaszó. Zetelaka népessége így összességében 6000 jóravaló, szorgalmas székely-magyar ember.

 

zetelaka

Zetelaka, Fotó: Kozma Erzsébet

 

Története

Zetelaka nagyon régi község, keletkezésének időpontja az ismeretlen múlt homályába vész. Nevének eredetét sokféleképpen magyarázták már, mi mégis higgyünk népünk emlékezetében megőrzött hagyománynak, mely szerint az ősidőkben egy hatalmas szkíta nagyúr lakott itt, kit Zetának hívtak.

Tehát Zeta-laka, azaz Zeta szállásterülete volt a hely és környéke. A hadúr feladata minden bizonnyal

a stratégiailag rendkívül fontos, Udvarhelyi-medence és Gyergyói-medence között átvezető, szűk és jól védhető völgy felügyelete és ellenőrzése volt.

 

A község első neve Cseleháza volt, mely a falutól negyedórányi járásra lévő Csele-dombján feküdt. Lakói, első ősi templomukat Cseleházán építették, Fogarasi Mihály püspök állítása szerint Szent László idejében, az Isten dicsőségére. A mai templom előtt álló kőkeresztbe vésve ez áll: "Pro memoria hic aedificatorum ecclaesiarum 1092-1914". Tehát Szent László király idejében (1077-1095) Zetelaka már egyházközség volt. Miután a tatárok Cseleházát felégették, a zetelakiak újjáépítették a falut azon a helyen, ahol jelenleg található. Itt 1755-ben új templomot építettek, melyet 1914-ben lebontottak, ennek helyén áll az említett kőkereszt. A jelenlegi római katolikus templom 1912 és 1914 között épült, ma ez a vidék legnagyobb katolikus temploma. Tornyában egy darabokra tört 71 cm átmérőjű kő körablakot őriznek, középen négykaréjos nyílással, mely a középkori templom barokk főoltárából származik.

 

zete 2

Aprószentekelő legények Zetelakán, háttérben a katolikus templom. Fotó: Csiki Árpád

 

Zete vára

A hajdani vár csekély romjai a falutól félórányira a Deság patakának a Küküllőbe torkolása feletti sziklacsúcson találhatók. Itt található az a régészeti rezervátum, amely egy őskori vár ma már alig észrevehető nyomait hivatott megóvni. A területet ma erdő borítja. A vár alaprajza tojásdad alakú,

46 m hosszú és 27 m széles. A nyugaton, délen és keleten meredek hegyoldalakkal védett kiemelkedést földbe, agyagba rakott, 1,8 m vastag kőfallal vették körül. A vár északról, a vulkáni plató felől könnyen megközelíthető, ezért ebből az irányból még két földsánccal is megerősítették. Napjainkban ezeknek a sáncoknak a nyomai láthatók. A vár első leírója Orbán Balázs volt, a XIX. század derekán, aki „kicsiny sasfészeknek” nevezi a Székelyföld leírásában. Falakat már ő sem látott, de az alapok még jól kivehetőek voltak. Ősi székely várnak tartotta és a hozzá fűződő mondákat is ismertette művében. Régészeti ásatásokat 1946-ban Székely Zoltán, 1956-ban Ferenczi Géza régészek végeztek a vár területén. Elsősorban kerámia leletanyag: fazekak, csészék, tálak töredékei kerültek felszínre, melyeket plasztikus bordadíszek, geometrikus mintázat és vörös, illetve fehér festés díszített. A várat kerítő falnak csak alapozását találták meg, mely átégve, 40 cm magasságig a talajban megmaradt. Megmunkálatlan kövekből, sárral rakták össze, mésznek semmi nyomát nem találták. Az első és második sánc között néhány hamvasztásos urnás temetkezés is napvilágra került. Középkori élettevékenységre utaló leletek nem kerültek elő a vár területéről. A régészeti leletek alapján a vár a késő vaskorban épült, Kr.e. I. - Kr.u. I. század közötti időszakban. Amikor a rómaiak Erdélyt a II. században elfoglalták, a várat lerombolták és felégették. A Várdombon vonul végig az „Ördög útja” is, mely része a Székelyföldön végigvonuló rejtélyes töltésvonulatnak.

 

Orbán Balázs szemével

„A Rez keleti bütüje és a Lipocz orma alatt szépen fekvő Fenyéd-nél az eddig kelet irányu Küküllő völgy északra kanyarodik, a folyam függőlegesen lemetszett hegyek között törtet le a zetelaki szép völgyből, melynek hátterében Gyergyó határ havasai kékellenek. A táj csakhamar havasias jelleget ölt, a Küküllő virgonczan nyargaló, fűrészeket működtető havasi patakká változik, a hegyeken nyiressel kevert fenyves erdők sötétlenek. Félóra alatt Küküllő Keményfalvát hátra hagyva a messze elnyuló, 3000 lakosnál többet számláló Zetelakát éri az utas…
…Utolsó tanyája ez az embernek, mert ezen felül nagyszerű erdőségek s roppant havasok hazája kezdődik, a két testvér Küküllőnek vadregényes fennvidéke, mely egyfelől Gyergyó, másfelől Parajd és a sóvidék által határoztatva vagy 5 mfld szélességbe, csak a Küküllő és Maros völgyeitől megszakasztva egész Bukovináig nyulik, hol a határszéli Kárpátok lánczolatával függ egybe…
…Zetelaka egy nagy gyár-falú, hol minden ház egy zsendely műhely; a Kükűllön megszámlálhatlan fürész metszi a deszkát. Ház épitéshez szükséges bornákat faragnak, s azokat felépitve adják el, hogy ujból szétszedve elszállitsák, e mellett köteleket vernek, fenyővizet, terpentint, kőolajt készitnek, ügyesség szorgalommal fog kezet, s mert művelésre alkalmás földjük kevés van, ők az erdőt művelik, a fát idomitják s mégis beszerzik ernyedetlen szorgalmuk által szükségleteiket. Zetelaka oly régi telepitvény, hogy a csiki krónikában még a Szt.-István előtti korban is előfordul; 
…A vár-domb ormáról gyönyörű megható kilátás merül fel. Alant a Küküllő völgye terül el, s az azt ezüst szalagként átkanyargó folyam partjain Zetelaka, Keményfalva és Fenyéd, s a lankás hegyek festői lánczolatán tul a fogarasi havasoknak szépen kicsipkézett s az év nagyrészén át hóval fedett lánczolata le egészen a verestoronyi szorosig. Keletre, egészen közelünkben a Hargita imposant alakja tűnik fel, a Láz (az oláhfalvi fennsik) kebléből kiszökellő fenyves borította csúcsai az ég felhőinek színvonaláig emelkednek fel.”

 

zete 3

Kilátás a Láz oldalából. Fotó: Kozma Erzsébet

 

Hagyományok

Zetelakán komoly hagyománya van a fafaragásnak. A településen szinte mindent fából készítettek: lakóházakat, istállókat, kaput, kerítést, szekeret, mezőgazdasági eszközöket, edényeket, szerszámokat, konyhai eszközöket. Zsindelyfaragásban nemzetközi szinten elismertek voltak a zetelakiak, erre is utal a falubeli közmondás: ,,Porból lettünk, de fából élünk!” A népi alkotómunka remekműveihez tartoznak a székelykapuk, mely alkotások a székely nép szimbólum-rendszereit foglalják egybe. Megjelenésük meghatározó az udvarhelyszéki székely falvak építészetében, arculatában. Csergő Bálint statisztikai adatai alapján tudjuk, hogy 1977-ben még 430 székelykapu volt Zetelakán. 2008-ban, a székelykapuk adatbázisának elkészítésekor, ezekből a kapukból csak 130 kapu áll helyén, azaz a régi kapuk közel 75%-a tűnt el 30 év alatt. Ma a legrégebbi székelykapu Zetelakán 1807-ből való.

Az identitás megőrzésben Zetelakán is fontos szerepe van a hagyományok ápolásának, ezek jelentős eseményei a közösség életének. Ilyenek a decemberi Aprószentekelés, a vízkereszti házszentelések, a húsvéti határkerülés és az őszi szüreti mulatságok illetve hozzájuk kapcsolódó szokások.

 

zete 4

Zeta vezér szkíta-hun-székely-magyar utódai. Fotó Csiki Árpád

 

Turisztikai értékei

Zetelaka és környezete előnyös fekvésének és a gyönyörű természeti környezetnek köszönhetően rendkívül népszerű a turisták körében. Kellemes séták, könnyű kirándulások tehetők Zeta várának romjaihoz vagy a közelben található Zete tanösvény is remek programot kínál a természjáróknak.

A községhez tartozó Ivóból közelíthető meg a Madarasi-Hargita, mely a sízési lehetőségek miatt inkább télen, a zeteváraljai víztározó a fürdési, csónakázási és horgászási lehetőségek miatt nyáron közkedvelt turisztikai célpont.


Z Nagy István

Forrás:

www.zetelaka.com
www.zetelaka.ro
Orbán Balázs: Székelyföld leírása
Dimén Levente, zetelaki földrajztanár
Fotó: Csiki Árpád, Kozma Erzsébet

 

Kapcsolódó cikkek:

Vízkereszt

Aprószentek