regi szekely himnusz

Régi székely himnusz

2014 feb. 27 1143 Hits
Ó, én édes jó Istenem, Oltalmazóm, segedelmem, Vándorlásban reménységem, Ínségemben légy kenyerem. Vándor fecske sebes szárnyát, Vándorlegény…
szentlaszlo

Szent László legyőzi a tatárokat

2014 jún. 26 1912 Hits
Magyar mondák. Végighordozták Székelyföldön a véres kardot.– Jön a tatár! Jön a tatár!A fegyverbe hívás nyomán gyülekeztek a székely hadak és…
arany  janos 2

Arany János: Szent László

2014 jún. 26 859 Hits
Legenda. Monda Lajos a nagy király: Eredj szolgám, Laczfi Endre, Küldj parancsot, mint a villám, Köss nehéz szablyát övedre: A tatártól nagy…
Nándorfehérvári-diadal

Akikért a harang szól

2014 júl. 21 1435 Hits
A nándorfehérvári diadal, 1456. július 22. 558 éve, 1456. július 4–21. között a magyar várvédők hősiesen védték Nándorfehérvárt II. Mohamed török…
Ferencz  Miklos Sopron Vit havas

Vit-havas

2014 feb. 22 783 Hits
A Hagymás-hegység ékszere. A Gyergyó feletti Piricske csúcsáról látszik talán legszebben a hosszan elnyúló Hagymás-hegység. Valahol messze, a hegység északi végében, fehérlik egy gyönyörű sziklás gerinc. Távol esik az ismert…

Farkaslakán járt elemi iskolába, majd 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója (amit halála után róla neveznek majd el). 1916-ban behívták katonának, 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron, majd 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került.

 

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. 1926 májusában települt haza Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb úgynevezett népi író váljék belőle.

 

Nyelvteremtő író. Írásművészete a népi irodalom igézetében fogant, tematikája a székelység világához kapcsolódik. Gyökerei e zárt etnikai közösség mese- és mondavilágába nyúlnak vissza, erősen támaszkodik a tájnyelvre. Korai novelláinak témája a háború, a székely népélet, a trianoni sokk okozta tragédiaérzet. Mesei és balladai mozzanatok keverednek írásaiban, a hol romantikus, hol humoros novellák hősei a megtörhetetlen életakarat példái (Siratnivaló székely; Tüzet vegyenek!; Ördögváltozás Csíkban).

 

A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, regényei is, közülük is az elsők között A szűzmáriás királyfi, amit javarészt még Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolta meg, majd fő műve, az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a rengetegben, majd folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában, melyek tartalmát javarészt saját életéből merítette.

 

1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, ettől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett. 1943-tól 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. 1944-ben feleségével Budapestre költöztek, ahol Bajor Gizi házában vészelték át Budapest ostromát.

 

A második világháború után Magyarországon maradt, az 1945-ös választások után pedig egyike lett annak a tíz kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az alakuló Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. A felkérést elfogadta, egyidejűleg a Nemzeti Parasztpárt színeiben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja is lett. Képviselősége alatt kétszer is felajánlották neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát, de mindkétszer elutasította azt. Mandátuma lejárta után, mivel a törvényt, ami alapján behívták, eltörölték és az 1947-es választásokon nem indult, politikai karrierje be is fejeződött.

 

Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten, kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható sírja a templomkertben, melynek sírkövét Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok készítették.