aranyosszék 1

Aranyosszék

2014 nov. 28 1505 Hits
A legfiatalabb székely szék Miért van teljesen elkülönülve Aranyosszék Székelyföld többi részétől és miként szabadították fel a székelyek a tatárok…
hun harcos-003 1355041 1710

A hunok útra kelnek

2014 nov. 19 1475 Hits
Magyar mondák. Évszázadok jöttek és mentek, évezredek teltek. Hunor és Magor népei egyre jobban elszaporodtak. Eljött aztán az idő, amikor többen…
marai sandor

Márai Sándor: Mennyből az angyal

2014 okt. 22 1144 Hits
MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony.…
szent erzsebet

Árpádházi szentjeink

2014 nov. 05 809 Hits
Szent Erzsébet és Szent Imre. A világ legtöbb szentjét a négyszáz évig uralkodó Árpád-ház adta az egyháznak. 2007-ben a húsz szent közül Erzsébet…
kenos 1

Kénos

2014 nov. 13 1755 Hits
Egy falu, ahol fennmaradt a regölés. Kénos, falu Hargita megyében Székelyudvarhelytől 12 km-re a Nagy-Homoród völgyében. Közigazgatásilag Homoródszentmártonhoz tartozik, lakóinak száma jelenleg kb. 150 fő. Kénos falu látképe. Fotó:…

Farkaslakán járt elemi iskolába, majd 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója (amit halála után róla neveznek majd el). 1916-ban behívták katonának, 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron, majd 1918-ban karpaszományos őrvezetőként az olasz frontra került.

 

Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. 1926 májusában települt haza Kolozsvárra, hogy aztán rövid időn belül szűkebb hazájában, de Magyarországon is az egyik legnépszerűbb úgynevezett népi író váljék belőle.

 

Nyelvteremtő író. Írásművészete a népi irodalom igézetében fogant, tematikája a székelység világához kapcsolódik. Gyökerei e zárt etnikai közösség mese- és mondavilágába nyúlnak vissza, erősen támaszkodik a tájnyelvre. Korai novelláinak témája a háború, a székely népélet, a trianoni sokk okozta tragédiaérzet. Mesei és balladai mozzanatok keverednek írásaiban, a hol romantikus, hol humoros novellák hősei a megtörhetetlen életakarat példái (Siratnivaló székely; Tüzet vegyenek!; Ördögváltozás Csíkban).

 

A két háború között gyors egymásutánban jelentek meg novelláskötetei, regényei is, közülük is az elsők között A szűzmáriás királyfi, amit javarészt még Amerikában írt, de csak hazatelepülése után fejezett be. Ezután jött a Címeresek, amelyekben az erdélyi világ feszültségeit rajzolta meg, majd fő műve, az Ábel-trilógia. Előbb az Ábel a rengetegben, majd folytatásai: Ábel az országban és Ábel Amerikában, melyek tartalmát javarészt saját életéből merítette.

 

1940-ben a második bécsi döntéssel Kolozsvár, illetve Tamási Áron szűkebb otthona is visszakerült Magyarországhoz, ettől kezdve az erdélyi mellett a magyarországi irodalmi életben is aktívan részt vett. 1943-tól 1949-ig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. 1944 augusztusában az Erdélyi Magyar Tanács tagjaként a háborúból való kilépést szorgalmazta. 1944-ben feleségével Budapestre költöztek, ahol Bajor Gizi házában vészelték át Budapest ostromát.

 

A második világháború után Magyarországon maradt, az 1945-ös választások után pedig egyike lett annak a tíz kiemelkedő közéleti személyiségnek, akiket az alakuló Nemzetgyűlés külön törvény alapján meghívott képviselőnek a parlamentbe. A felkérést elfogadta, egyidejűleg a Nemzeti Parasztpárt színeiben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja is lett. Képviselősége alatt kétszer is felajánlották neki a vallás- és közoktatásügyi tárcát, de mindkétszer elutasította azt. Mandátuma lejárta után, mivel a törvényt, ami alapján behívták, eltörölték és az 1947-es választásokon nem indult, politikai karrierje be is fejeződött.

 

Tamási Áron 1966. május 26-án hunyt el Budapesten, kérésére szülőfalujában, Farkaslakán temették el. Itt látható sírja a templomkertben, melynek sírkövét Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor erdélyi szobrászok készítették.