szent laszloI. Szent László magyar király 1040 körül–1095. július 29.

Szent László király a magyar néphagyomány és népemlékezet szerint (Mátyás mellett) nemzetünk legkedvesebb uralkodója, dicső múltunk legfénylőbb csillaga, országát minden helyzetben megoltalmazó szent királya. A források szerint László erőskezű, hatalmas termetű férfi volt,

aki „a többi ember közül vállal kimagaslott”, roppant testi erejét még

idős korában is megőrizte. A harcban való jártassága, a csatákban

mutatott személyes bátorsága következtében a középkorban fokozatosan

vált lovagi eszményképpé.

 

A kiváló katonai erényei mellett még az idegen források is elismerően írnak László erkölcsösségéről, erényességéről és mély vallásosságáról.

 

Számtalan csata győztes hőse, sikeresen harcolt IV. Henrik német császár ellen, 1068-ban Salamon királlyal és Géza bátyjával közös erővel győzték le az erdélyi Doboka megyében levő Kerlés hegyénél a moldvai részek felől támadó úzokat, ekkor győzte le párviadalban a leányrabló kun vitézt.

1071-ben a Szerémségre törő besenyők ellen harcol majd sikeresen megostromolja és elfoglalja az ősi szkíta várost Bolgárfehérvárt (később Nándorfehérvár). 1074-ben döntő szerepe van a Salamon bukását okozó Mogyoródi csatában, majd 1085-ben besenyők élén Magyarországra törő Salamont győzi le újra hatalmas ütközetben. 1091 nyarán a Temes vidékén mér vereséget az országra támadó kunokra majd 1092-ben a bizánci bujtogatásra ismét betörő kun sereg felett is fényes győzelmet arat, utóbbi alkalommal a kun sereg Ákos nevű vezérét személyes párviadalban maga László győzi le.

Emberi nagyságára jellemző, hogy az országra törő rokon besenyő, úz, kun népeknek nem egyszer kínálta  fel a lehetőséget, hogy térjenek keresztény hitre és telepedjenek le az országban.

 

Kemény kézzel szilárdította meg a legyengült államot, útját állta a német terjeszkedésnek, megvédte országát a keleti népek pusztításától, egyben megakadályozta, hogy országa pápai vagy német-római hűbéres legyen, biztosította a független magyar állami létet. Minden időkre példaképévé vált az erényekben dús és a tetteiben évszázadokra előre cselekedni tudó ország-vezetőnek.

Törvényei vasszigorral írták elő a magántulajdon védelmét, a bűnösökre kíméletlenül lesújtott.

Az 1092-es szabolcsi zsinaton Róma elvárásával szemben, magyar szokás szerint engedélyezte a papok házasodását. Egyházszervező tevékenysége is kiemelkedő, megalapítja a zágrábi püspökséget, felépítteti a váradi székesegyházat, a Szent Jobb őrzésére és tiszteletére a Berettyó mentén kolostort, Somogyvárott monostort építtet. 1083-ban közbenjárására avatják szentté István királyt és fiát Imre herceget illetve András és Benedek remetéket, majd a vértanúhalált halt Gellért csanádi püspököt is. Három leánygyermeke született, köztük Piroska aki később II. János (Joannész Komnénosz) bizánci császár felesége lett. Piroska, Szent Iréne néven mai napig a görögkeleti egyház legnagyobb női szentje.

 

1091-ben a pápai hűbéressé alázott Horvátországot a Szent Koronához csatolja ezzel biztosítva függetlenségét és puszta fennmaradását évszázadokon keresztül. Horvátország egészen 1918. december 1-ig Magyarország széles önállósággal rendelkező társországa.

Uralkodása alatt szilárdult meg a magyar fennhatóság Szlavóniában is, mely a középkorban Erdélyhez hasonló státusú tartomány volt a magyar királyság keretein belül, melyet széles jogkörrel felruházott főméltóság a szlavón bán kormányozott.

 

Ragyogó híre nem ragadt meg országhatáron belül, korának elismerten legkiemelkedőbb uralkodója volt, a német fejedelmek felkínálták neki a császárságot, uralkodójuknak hívták, de ő elhárította magától a felkérést.

 

„László király, aki egyre magasabbra törekedett, és erényt erényre halmozott, már nemcsak Magyarországra, hanem a kereszténység összes országaira szétárasztotta az édesség illatát. Ezért amikor a római császár meghalt, a teuton hercegek és tetrarchák, az összes báró meg főúr egy szívvel, egy lélekkel arra kérték őt, fogadja el a császárságot. Minthogy azonban egész életében nem csupán a maga javát, hanem Jézus Krisztusét kereste, buzgón idézgette magának azt az isteni tanítást: Ne lépd át atyáid határait; inkább megelégedett a maga határaival, mintsem jogos mértéken felül gyarapítsa azt, ezért az idegen és ismeretlen népek kormányzását vonakodott elfogadni.”

(Képes Krónika)

 

szent laszlo herma

Szent László hermája

 

Őt szemelték ki Jeruzsálem felszabadítására szervezett első keresztes hadjárat vezetésére, és az egyesült keresztény seregek fővezérének amit örömmel el is vállalt, ám 1095 nyarán váratlanul

szentséggel és kegyelemmel teljesen az angyalok társaságába költözött” (Képes Krónika).

 

Utódai számára a keresztény lovagideált testesítette meg, Nagy Lajos , később Zsigmond is őt tekintette eszményképének. Nagy Lajos aranyforintja hátoldalára László képét verette, s ez a XV. század végéig kötelező hagyomány maradt a királyi pénzeknél. I. Lajos leányának, Mária királynőnek idejében László mellképe a felségpecséten az igazságos uralkodó szimbólumaként szerepelt.

Luxemburgi Zsigmond király azért látogatott el Váradra, hogy megtekintse László sírját és ereklyéjét, majd kívánságának megfelelően halála után László mellé temették el. A XV. század elejéig a váradi székesegyházban őrizték kürtje és csatabárdja mellett fejereklyetartó mellszobrát (hermáját), amelyre peres ítéletek résztvevői és főúri összeesküvők tettek esküt. Az eredeti herma a XV. század elején megsemmisült, helyette újat készítettek, amelyet ma Győrben őriznek.

 

Már életében csodák egész sora fűződik nevéhez, szomjazó katonáinak bárdjával fakaszt forrásokat, imádságára hegyek válnak ketté, táltos  lovának nyolcszögű patkónyomát máig mutogatják.

Éhező seregéért imádkozva szarvasok és bivalyok csordája terem előtte megszüntetve az éhínséget, kilőtt nyílvesszője megmutatja melyik növénnyel állíthatja meg a pestisjárványt. Az Isteni jelek halála után sem szűnnek, sírja csodatévő zarándokhely lett. Vakoknak látását, süketeknek hallását, némáknak beszédét, sántáknak járását adta vissza a Jóisten Szent László király sírjánál.

 

A népét győzelemre segítő László kultusza tovább élt a későbbi korokban is. A nehéz háborús időkben a nép László királytól várt és remélt segedelmet, magyar katonáknak tömegei mentek csatába

"Szent László, segíts!" felkiáltással egészen a II. világháborúig.

 

Halála után 200 esztendővel rettenetes tatár horda támadt Székelyföldre, ekkor a székelyek elkeseredve a néhai lovagkirályhoz imádkoztak segítségért mire a küzdelem hevében egy hatalmas vitéz jelent meg hófehér paripáján a székely sereg fölött, fejét aranykorona ékesítette, a kezében bárdot tartott, így vágtatott a Szent király a tatárokkal szembe, győzelemhez segítve népét.

 

100 évvel halála után III. Béla nyomására a pápa két bíborost küldött, hogy Szent László király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. A kor szokása szerint szabályos tárgyalásokat és tanúkihallgatásokat tartottak, ahol szavahihető szemtanuk esküvel bizonyították a csodatételeket. Miután a legátus is több csodás gyógyulás szemtanúja lehetett, 1192. június 27-én, déltájban a nagyváradi székesegyház fölött, tündöklő fényes csillag jelent meg. A csillag két órán át ragyogott vörös fénnyel Szent László király sírja felett. A pápai vizsgálóbizottság is azonnal belátta a színjátéknak vége, égi hatalmak ellen halandók nem hadakozhatnak, így még aznap szentté avatják.

Szent László napját a szokástól eltérően azóta nem angyalokhoz költözésének évfordulóján, hanem

június 27-én, a nagyváradi csillagjelenés napján tartjuk.

 

Kapcsolódó cikkek:

Szent László emlékhely a Pogány-havason

Szent István napja

Szent László legyőzi a tatárokat

Szent Piroska

Arany János: Szent László