matyas szobor 4112 éves Fadrusz János alkotása. 

112 évvel ezelőtt, 1902. október 12-én avatták fel Fadrusz János, Mátyás király szobrát Kolozsvár főtéren. Kolozsvár városának régóta dédelgetett terve volt, hogy nagy szülöttének maradandó emléket állítson. Az emlékmű elkészítése érdekében a város 1882-ben bizottságot alakított és pályázati kiírást tett közzé. A szoborbizottság a sok pályázó közül az első díjat, a kivitelezési megbízással együtt Fadrusz Jánosnak ítélte. A szoborcsoport helyét természetesen a város legelőkelőbb helyén, a Szent Mihály téren jelölték ki.

 

 

A szoborcsoport már első látásra is háromszöget alkot, rögtön feltűnik nagy tömege és monumentális hatása, mely szemből érződik leginkább. Oldalról vagy hátulról szemlélve a kompozíció teljesen más képet mutat, oldalnézetben a mellékalakok szinte eltűnnek a lovasszobor mellett. A szoborcsoport olyannyira a háttérhez van megkomponálva, hogy a Szent Mihály-templomra szinte rátámaszkodik, hátsó nézete ezért jellegtelen. Az emlékmű talapzatát stilizált várfok adja, melyre a magyar címert vésték, felette pedig a „MÁTYÁS KIRÁLY” felirat állt.

 

matyas szobor 3

Mátyás szobor az 1900-as évek elején, magyar címerrel és felirattal


A háromszög alakzat csúcspontján Mátyás arany-babérkoszorús feje látható. A művész abban a pillanatban ábrázolja a nagy királyt, amikor egy vár bástyájáról végigtekint győztes seregén, páncélos alakja büszkén üli meg a lovat, mely délcegen szegi le fejét. Mátyás arcán erő és büszkeség sugárzik, kardját maga előtt keresztben fektetve tartja, mint aki most jött meg a dicsőséges csatából és szinte áll a kengyelben, táltos-lova kantárszárát szabadon engedve.

 

Fadrusz János a szoborbizottsághoz írt levelében így jellemzi  művét:


„ A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tiszlelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vígasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.

 

magyar balazs es  kinizsi pal

Magyar Balázs és Kinizsi Pál

 

Az emlékmű mellékalakjai Mátyás legyőzhetetlen fekete seregének dicsőséges hadvezérei:

Balról Magyar Balázs horváth-szlavón bán, erdélyi vajda, a székelyek ispánja, aki Mátyás parancsára majd hetven évesen megy le az olasz csizma sarkának legdélibb csücskébe, hogy 1200 magyar vitézével visszavegye Otrantó városát az Európában partraszállt és ott hídfőállást kialakítani akaró török seregtől.

 

Magyar Balázs mellett  Kinizsi Pál országbíró, temesi ispán erőtől kicsattanó alakja látható, aki az alsó részek kapitánya, tíz vármegye katonai erejének korlátlan ura, számtalan győztes csata vezére, az idők folyamán a magyar nemzet legendássá nemesedett hőse.

 

Jobbról Báthori István országbíró, erdélyi vajda és a székelyek ispánja, a kenyérmezei csata vezére és Szapolyai István (nem Szapolyai János mint ahogy sok helyen tévesen megjelenik) Szepes vármegye örökös főispánja, a Mátyás király által elfoglalt osztrák tartományok és Szilézia kormányzója, a Magyar Királyság nádora és a későbbi magyar király Szapolyai János édesapja.

 

bathori istvan es  szapolyai istvan

Báthori István és Szapolyai István

 

A mellékalakok megdöntött zászlórúdjai mintegy a háromszög szárait képezik és összekapcsolják őket a főalakkal és egyúttal ki is emelik azt. A mű mellékalakjaiban a uralkodó előtti hódolat és győzelmi pátosz ölt testet, melyet Kinizsi Pálnak a tér közönsége felé kiáltó, zászlót tartó alakja fejez ki legjobban. Mellette az idős Magyar Balázs szétvetett lábakkal áll, csodálattal felnézve szeretett királyára. Szapolyai István karját széttárva szemléli a győzelmi zászlókat, míg Báthori István jobb kezében felemeli, baljában meghajtja a zászlót. Az ellenség lófarkas zászlói a hadvezérek lábai előtt, a földre dobva hevernek. A királyon és három mellékalakon is vértek hangsúlyozzák, hogy a győztes csata most ért véget, csak Szapolyai visel harci öltözék helyett vállra vetett köpenyt.

 

Az emlékmű felállítását megelőzte, hogy annak gipszmintáját az 1900-as párizsi világkiállításon bemutatták és több száz szobor közül a kiállítás aranyérmével jutalmazták.
A Mátyás emlékművet nagy ünnepségek közepette 1902. október 12-én avatták fel Kolozsvár főterén, az ünnepségeken a hazai politikai, tudományos és művészeti élet jeles képviselői is részt vettek. 

A város ez alkalomra több száz oldalas díszes Mátyás-albumot adott ki, a színházban Mátyás emlékére ünnepi műsort adtak, melyet díszvacsora követett.

 

matyas szobor 1

 A Mátyás szobor 2007-ben, a címer nélkül, latin felirattal

 

Az 1918-as román bevonulást követően a szoborkompozíció talapzatát díszítő magyar címert eltávolították, melyet 1940-ben rövid időre az 1902-es állapotok szerint visszaállítottak. 1945-ben a szovjet hatóságok a magyar „MÁTYÁS KIRÁLY” feliratot a latin nyelvű „MATHIAS REX”-re cserélték.

 

Kapcsolódó cikkek:

Mátyás király születésnapjára

Mátyást királlyá választják

Mátyás visszaszerzi a koronát
Ébredj Mátyás király!
Mátyás halála