szent korona 2"Angyali korona, szent csillag".   

549 évvel ezelőtt, 1464. március 29-én lépett trónra Hunyadi Mátyás magyar király. Mátyás 15 éves volt mikor 1458. január 24-én a Duna jegén királlyá választották. Az ország katasztrófa küszöbén állt, egyszerre három irányból fenyegetett támadás. Mátyás mégis legfontosabb feladatának a Szent Korona visszaszerzését tartotta, melyet a visegrádi várból, még 1440. február 21-én lopatott el Habsburg Albert özvegye. Mátyás hallatlan erőfeszítések és hatalmas váltságdíj fejében csak 1464-ban tudta visszaszerezni a nemzet legféltettebb kincsét, üdvösségének zálogát, a Szent Koronát.

 

 

 

 

1458-ban Hunyadi Mátyást megválasztják magyar királlyá, ezen a napon adja ki első uralkodói rendeletét. Ekkor azonban az a rendhagyó és egyben szomorú helyzet áll elő, hogy a királyválasztás nem esik egybe a koronázás ünnepségével, mivel a Szent Korona III. Frigyes német-római császár fogságában van. Az egyetemes magyarság és a nemesség döntése után nem kérdés, hogy mi az új király első számú feladata. Mátyásnak tehát minden cselekedete arra irányul, hogy az elrabolt Szent Koronát visszaszerezze. Még abban az évben hadat üzen Habsburg Frigyes német-római császárnak: Vitéz János váradi püspök révén figyelmezteti és felszólítja, hogy a Szent Koronát jogszerűtlenül bitorolja, és amennyiben önszántából nem hajlandó visszaadni, kénytelen lesz a hadi események forgandóságára bízni az ügyet. Habsburg Frigyesnek azonban fondorlatosabb szándékai voltak, és esze ágában sem volt, hogy a Szent Koronát egy egyszerű hadüzenetre, azonnal, önként és jókedvűen visszaadja. Európában ekkor már mindenki tudta, hogy gyakorlatilag csak az tekinthető magyar királynak, akit a Szent Koronával megkoronáztak. Habsburg Frigyes ezzel a hagyománnyal élt vissza.

 

Az országot három irányból támadják: Habsburg Frigyes nyugatról, a török délről, míg az úgynevezett cseh testvériség, akiket Habsburg Albert özvegye hozott északról a Kárpát-medencébe, haramia módon pusztítanak, rabolnak és portyáznak az országban. Ebben az embert próbáló pillanatban lép Mátyás a trónra. Tizenöt éves. Azonnal visszaveri a török támadását, második lépésként a németeket veri ki az országból, majd a cseh testvériség lovagi társaságát is legyűri. Egyik martalócukat, Giskrát, maga mellé tudja állítani, a legkiválóbb zsoldosvezére lesz. Ez az igazi király. Korának szereplőit fel tudja sorakoztatni maga mellé, nem szép szóval, hanem a megjelenésével, az önmagából sugárzó varázslatos erővel.

 

A két hullámban történő német elleni hadjárat is tanulságos, főleg III. Frigyes mentalitására érdemes figyelni: itt van egy kamasz gyerek, most kell megtámadni Magyarországot. Nem éppen nemeshez méltó magatartás, s erre még büszke is. A tizenöt éves Mátyás hadvezére először vereséget szenved ellenük, a sereg szomorúan és verve érkezik a király trónja elé. Mátyás derűsen a következőket mondja nekik: Nem kell most ezzel foglakozni, mert minden nagy győzelemnek nyitánya egy ilyen vereség. Sok jó tanáccsal ellátva visszaküldi őket, és diadalt aratnak. Már kezdetekben kiváló hadvezérként mutatkozik be, s elindítja azt a diplomáciai harcot is, melynek célja, hogy a Szent Korona visszakerüljön az országba. Mátyásnál derül ki –amint Szent Istvánnál is-, hogy a magyarság számára mit jelent a Szent Korona. Bármit képesek megadni érte. Szent Istvánhoz Rómából került vissza az avar korban elrabolt Korona. Hiteles latin nyelvű iratokban ez így szerepel: a Korona visszakerül. Szent István követei nem kérik, hanem követelik, visszakövetelik. Mit mondanak Rómában? Visszaadjuk, de azzal a feltétellel,

hogy a magyar király mindenkor Róma érdekeit védje a nemzetközi színpadon. Ez történik Szent Istvántól kezdve. De ez nem azt jelenti, hogy mi onnan lettünk keresztények, nem azt jelenti, hogy átvettük azt a kultúrát, mert nekünk nem volt. Ez egy fogadalom becsületes megtartása. Ha baj van, megvédjük Rómát –de nem gyávaságból, nem alávetettségből, hanem mert a Szent Korona az országnak mindennél többet jelent. Ezek a királyok úriemberek voltak, az esküt komolyan vették.

És ez bizony a szkíta műveltségen alapul. Ha mást nem, azt mindig leírták a szkítákról, hogy "becsületüket mindennél fontosabbnak tartották." III. András királyunk egy oklevelében ezt írja:

"A Korona a nemzet üdvösségének záloga." Ez az apostoli királyság lényege. A magyar király nemcsak kormányzó, hanem főpap is egyszemélyben –apostoli jogokkal rendelkezik. Itt egy olyan nagyhatalom működik évszázadokon keresztül, ami párját ritkítja Európa kellős közepén.

 

szent korona 3

A Szent Korona 1613-as ábrázolása.

Wolfgang Kilian rézmetsző készítette Augsburgban, Révay Péter koronaőr leírása alapján.

 

Hunyadi Mátyásnak hosszas diplomáciai előkészítés után sikerül visszaszereznie a Szent Koronát.

Egy olyan történelmi időszakban, mikor ugyan elfogadja őt az ország és nemessége, de miután nincs itthon a Korona, gyakorlatilag egyetlen királyi rendelete sem emelkedett törvényerőre. Mert a törvény a Szent Koronából származik. Mátyás egy olyan szerződésbe kénytelen belemenni, melynek anyagi vonzata is félelmetes: az Erzsébet királyné által 2500 aranyért elzálogosított Koronáért 80 000 aranyat fizet. Hogy ez mekkora összeg? A német-római császári birodalom ekkor eléggé gazdag, mert III. Frigyes egy harácsoló ember volt, de kincstárában nincsen több 10 000 aranynál. 80 000 arannyal egy kontinenst lehetett volna abban az időben megvásárolni. Azért kértek ekkora összeget, azért támasztottak ilyen kemény feltételt, mert arra gondoltak, hogy ezt nem lehet kifizetni, nem lehet teljesíteni. Mátyás kifizeti, de ez még csak az anyagi vonzata a dolognak. Az ország nem csak arannyal áldozott a Korona visszaszerzéséért, hanem egy olyan szerződéssel is, melyben az ország jövőjét teszik kockára. Mátyás ígéretet tesz, hogy amennyiben törvényes utód nélkül hal meg, akkor a magyar trón III. Frigyesre vagy az ő fiára száll. Itt a „törvényesen” van a hangsúly, mert innen indul a dráma. Itt kell Beatrix szerepére gondolni. Beatrix nem volt meddő, ő Frigyesnek dolgozott. Egy király meddő nőt nem vesz feleségül, mert mielőtt megtörténik a házassági szertartás, gondos követjárások útján biztosítékokat kap. De ne felejtsük el, a középkorban vagyunk, ekkor a varázslatok –gyógynövényekkel akár meddősíteni is lehet- mindennapos gyakorlatnak számítanak. Beatrix tudniillik várandós is „szokott” lenni, s hogy nem Mátyásnál van a baj, azt bizonyítja Corvin János születése. Beatrix tehát nem volt meddő, csak ahogy Habsburg Albert özvegye, ő is a német –római császárnak dolgozott. Ez egy ördögi játszma.

 

A Szent Korona és Magyarország, tehát Habsburg uralom alá kerülhet. Az, hogy erre a súlyos szerződésre az egyetemes magyarság is rábólint, jól példázza, hogy a Szent Korona még az ország pillanatnyi függetlenségénél is többet ér. Nincs olyan világ, nincs olyan elnyomatás, amit ne lehetne elviselni, ha a Korona itthon van, és az ne jelentene az országnak biztos jövendőt. A középkorban a Szent Koronát Élő Jézusnak nevezik. Akkor milyen erő munkálkodhat benne?

 

Háromezer lovas élén hét fejedelmi személy megy el a Koronáért, az Országtanács hét vezért választ ki erre a feladatra. Hét vezért! Gondoljunk csak az utolsó honfoglalásra. Ha baj van, az országban kell legyen hét fejedelmi személy. Mintha hadba vonulnának, egy lovas hadsereg élén menetelnek a Szent Koronáért. Frigyes kinéz a vár ablakán, és megrémül –halálra rémül. Mondják neki, hogy nem kell megijedni, csupán a magyarok annyira tisztelik a Koronájukat, hogy méltó küldöttséggel jönnek érte. Frigyes csak Vitéz Jánost engedi be kétszáz emberével, akik végre visszakapják a Koronát. Hogyan hozták haza? Ahogy Bonfini is leírta, úgy jön haza a Korona, mintha az égből szállott volna alá.

 

„Elvitték hát Sopronba a Koronát, mely huszonnégy évig volt a császár birtokában. Páratlan pompával, ujjongva és ünnepelve kocsin szállították; mintha az égből szállt volna alá. A követek közhírré teszik s szerte kihirdetik, hogy mindazoknak, akik a most visszaszerzett szent korona iránt áhítattal és tisztelettel viseltetnek, Sopronban három napon át nyílt alkalom adatik arra, hogy lássák és felismerjék. A szomszédos városokból és falvakból megszámlálhatatlan sokaság hömpölygött áhítatos szeretettel; ezután megnézte, felismerte és mélységes tisztelettel hódolt előtte.” Bonfini

 

Ez az „angyali korona, szent csillag.” Közismert Wolfgang Kiliánnak a Révay Péter koronaőr Szent Koronáról szóló leírásához készített metszete, ahol a Korona felhők között lebeg, és két angyal hozza. Tehát mintha szállna a Korona, úgy jön haza, és az ország lakossága a megpillantására zarándokol elébe.

 

Szántai Lajos

 

Kapcsolódó cikkek:

Mátyást királlyá választják

A kolozsvári Mátyás szobor

Mátyás király születésnapjára

Ébredj Mátyás király!
Mátyás halála